2013. szeptember 8., vasárnap

Tegnap volt a szülinapom-pom-pom-pom

Amiről abszolút nem gondoltam volna, hogy így és ilyen jól fog alakulni.
De még mielőtt a mai bejegyzés elkezdődne, el kell mondanom, hogy nem 19, hanem 18+1 éves lettem.:D
Talán az egészet még a tegnapelőttel kezdeném, mivel az is fontos talán, hogy nem igazán vártam ezt a napot. Egyrészt nem igazán szimpatikus nekem ez az öregedés dolog, másrészt pedig most először nem vagyok otthon a születésnapomon, és ezt egy darabig picit rosszabbul viseltem. De igazándiból viszonylag hamar sikerült átállnom és utána egyáltalán nem éreztem rosszul magam. Azért, amikor felköszöntöttek olyan emberek, akik nekem fontosak, kicsit elérzékenyültem, de ez csak 1 percig tartott.:)
Tegnap reggel háromnegyed 9 körül indultam -volna- le reggelizni, de Emily félúton megállított, miszerint nem mehetek le. Hallom, érkezik anyuka is lent és kérdezi Emily-t, hogy ott vagyok-e. Ráköszöntem, hogy igen, itt vagyok és nekem is mondta, hogy ameddig nem szól nem maradjak fent.
Körülbelül 10 percig a tengerimalacokkal foglalkoztunk, amikor is hallottam, hogy megszólalt valamilyen zene. Már jött is anyuka, és szólt, hogy mehetünk.
Hát, erre nem számítottam. Már meg volt terítve reggelire, de az asztal tele volt lufikkal, krepp papírral és a tányéromon egy becsomagolt doboz is volt. A dal természetesen egy happy birthday refrénű zene volt.:)
Annyira meglepődtem, örültem és meg is hatódtam. Torta helyett pedig szülinapi muffinok voltak, természetesen gyertyával. Egészen hihetetlen, hogy még alig vagyok itt egy hete és mégis ilyen nagy meglepetést okoztak nekem.
Az ajándékok között egy Emily-től kapott rajz, egy Vincent által kreált kis repülő egy "Janka ist die beste" feliratú lufi volt.







 Reggelre kidurrant a lufi:(
Ez is az asztalon volt

Amit a családtól közösen kaptam az pedig egy nagyon szép toll. Eléggé beletrafáltak ugyanis imáádom a tollakat és mindenféle ilyen dolgokat, ez pedig egy elég különleges darab.

Ilyen szépen ír:)

A nap további része is rólam szólt. Először egy olasz étteremben voltunk, utána fagyizni, majd egy Starbucks-ban, hiába mondtam, hogy már levegőt venni sem tudok.:D
Ezután elmentünk a városi könyvtárba, ami szintén nagyon találó, mert nagy könyvtár-függő vagyok. Az ottani hangulat és illat mindent visz. Külsőre egyébként nem tetszett igazán. Kívülről olyan, mint egy börtön, belülről pedig -nekem- túl steril, én jobban kedvelem a régi épületeket. Viszont maga a könyvtár egyébként egészen hihetetlen. 8 emeletes. Ennyi könyvet életemben nem láttam.:)

Ekkor már elég késő volt, szóval hazajöttünk egy gyors vacsira, de már indultunk is tovább, ugyanis egy tipikus német sörkertbe mentünk. Nagyon hangulatos volt az egész, de mivel szégyenszemre nem vagyok nagy sör-fan, ezért maradtam az általam nagyon kedvelt Apfelschorle-nél, ami tulajdonképpen egy szénsavas almalé.
Tehét ez volt a szülinapom története, és még mindig nem tudom elhinni, hogy tényleg ennyire kedvesek és aranyosak. A szülőkkel és gyerekekkel való kapcsolat azóta is töretlen, imádom őket.:)
Mondjuk az tény, hogy anyuka egy kicsit másabb arcát mutatja, ugyanis előszeretettel ordítja le a gyerekek haját, de velem teljesen ugyanolyan, sőt...
Az elmúlt napokról egyébként sok újat nem tudok mondani, nagyjából úgy zajlott, ahogyan annak előtte, kicsit több veszekedéssel megspékelve, ami gyerekek, illetve a szülők és a gyerekek között zajlott.
A mai nap még kevésbé érdekes, ugyanis csak takarítottam a szobámban és sorozatokat néztem. De ezt a hetet így terveztem, nem szándékoztam sehova menni. Jövőhéten már több izgalom várható, megkezdődnek a mindennapok.
Kis Drága ma feljött hozzám és játszott egy kicsit:)

Holnapi program egy Stuttgartban lévő Au-pair Club. Anyuka szerint túl sok jóra ne számítsak, de remélem pozitív élményekkel jövök haza, már ha odatalálok.:D
Igyekszem jönni beszámolóval is.
Sziasztok!

Ui.: Új zene is felkerült az oldalsávba. Nem túl sok német zenét kedvelek, de ez az egy köztük van.:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése