Na, ez is megvolt nagy nehezen.
Nem ment teljesen zökkenőmentesen ez a Skype randi, de végülis ma reggel sor került rá.
Úgy kezdődött az egész, hogy megbeszéltük, hogy szerda este beszélünk. Mivel írtam, hogy én már öttől online leszek, ezért már akkor a gép előtt ültem. Majd vártam, vártam, vártam.
7 óra fele már teljesen le is mondtam róluk, úgy voltam vele, hogy valami nem tetszett nekik, és úgy döntöttek inkább nem is kell beszélni.
Naa, de aztán 8 körül végre bejelentkeztek. Gondoltam én kezdeményezem a hívást, ami meg is történt, majd miután kicsörgött egy párszor, azt írta ki, hogy nincs válasz. Mivel nem nagyon tudtam, hogy most ez mi, így írtam, hogy zavarok-e. Semmi válasz. Megint jött a kétségbeesés.
Itt még párszor hívtam őket, de ismét nem volt válasz rá. Jól van, nem húzom tovább, az a lényeg, hogy olyan 9 fele végre írt az anyuka, hogy mindjárt jelentkezik.
Mondanom sem kell, megint a várakozás jött, de végre olyan 3/4 óra múlva üzent, hogy nem jó az internet, a videó valamiért nem működik, rakjuk át a beszélgetést, nekem mikor lenne jó.
Végülis megbeszéltük, hogy másnap reggel az irodából hívni fog. Jó éjt.
Ugye ez a másnap reggel, a mai nap, szóval még teljesen frissek és ropogósak az élmények. Percre, de komolyan percre pontos 10-kor belejelentkezett. Volt némi probléma a hanggal, képpel, de megoldottuk fülhallgatók segítségével.
Elkezdtük beszélgetni, és örültem mert teljesen közvetlen volt az egész, az elején ugye ki hogy van. Aranyos volt, megkérdezte hogy aludtam, mi a mai program. Iszonyatosan izgultam előtte, de nem kellett volna, mert nagyon jól alakult az egész. Szinte mindent értettem, amit mondott, talán csak egyszer kérdeztem vissza.
Aztán ő kezdett el mesélni mindenféléről, tulajdonképpen a felírt kérdéseim nagy részét megválaszolta. A házimunka is szóba került és eddig elég pozitív a válasz, de mondjuk ez még sokat változhat és szerintem ez egy elég kényes pont. Azt mondta, hogy a saját szobáikat a gyerekeknek kell takarítani, a többit ők csinálják, nekem csak néha lesz egy-egy feladatom. Nem vagyok naív, tudom, hogy a végén akár a nyakamba varrhatnak mindent, de azt gondolom, hogy ha ők lesznek a családom, akkor jól fogok járni.
Összességében tényleg szimpatikus volt az anyuka. Nagyon sokat mosolygott és nevetett, említette, hogy nekik a humor fontos otthon is.
Kérdezte, hogy nekem van-e másik család, akik iránt érdeklődöm, de mondtam, hogy nekem nincs. Nekik viszont van egy másik lány, akit most nagyon nem szeretek és eléggé parázok is.
Abban egyeztünk meg, hogy szombat este beszélünk újra, amikor a gyerekek is és az apuka is ott lesznek.
Szóval eddig minden rendben van, most már a reménykedés következik, hogy engem válasszanak.
Jaaa, és fizetik a nyelviskolát és a bérletet a tömegközlekedésre. Azért eddig nem rossz, nem?!:D
Bárcsak egy év múlva is ezt mondhatnám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése